Sok félreértés van arról, hogy mit lehet és mit nem egy pszichológus-kliens viszonyban. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek tisztázni néhány olyan tévhitet, vagy hiedelmet, ami nagyon fontos kérdés egy terápiás folyamat során. Természetesen a teljesség igénye nélkül készült, hiszen a kérdések és válaszok száma szinte végtelen lehet, de igyekeztem néhány nagyon fontos területet érinteni. Mielőtt elmegyünk egy pszichológushoz, érdemes az alábbi kérdéseket és válaszokat tisztázni.
Egy pszichológusnak és a kliensének lehet kapcsolata a terápiás helyzetek kívül is?
Nem javasolt. A terápia az kizárólag egy egyirányú út. A pszichológus nagyon sok mindent tud a klienséről, ezzel szemben a kliens nagyon keveset tud a terapeutáról. Emiatt a pszichológusnak nagyobb hatása és befolyása van a kliensre, mint fordítva, ezért ez alkalmat adhat visszaélésre, vagy ne adj' isten bármilyen játszmára, vagy megtévesztésre.
Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szakembernek és a kliensnek ne lehetne a terápián kívül semmilyen kapcsolódási pontja, vagy kontaktja. Gyakori eset - főleg kisebb településeken, városokban), hogy a terapeuta és a kliens összefutnak és az ilyen kapcsolat szinte elkerülhetetlen.
Ezzel szemben viszont általánosságban azt fogalmazhatjuk meg, hogy nem érdemes olyan pszichológushoz menni, akit személyesen ismerünk, vagy éppen bármilyen kapcsolatban vagyunk vele (legyen szó akár üzleti, vagy baráti kapcsolatról).
A fizikai kapcsolat a terápiás kapcsolatnak része?
Ez nagyon sok mindentől függ. A magyar kultúra jóval távolságtartóbb ilyen értelemben, mint pl. az amerikai. Emiatt nálunk a kézfogáson túl viszonylag ritka az olyan pszichológus-kliens kapcsolat, ahol egy kézfogásnál több érintés előfordulna.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy tilos, hiszen ha mindkettő fél "rendben lévőnek" érzi, akkor természetesen ez benne lehet egy terápiás kapcsolatban. Ami nagyon fontos, hogy az érintésnek soha ne legyen szexuális tartalma. Puszinak, túl sok érintésnek, vagy bármilyen jellegű szexuális kapcsolatnak semmi helye nincsen a pszichológus és kliense között, még akkor sem, ha a terápiát már lezárták!
És mi a helyzet egy randevúval? Vagy akár egy találkozással a terápiás téren kívül?
Egyáltalán nem javasolt bármilyen nemű romantikus, vagy szexuális jellegű kapcsolat a kliens és a pszichológus között. Ez úgy is igaz, hogy ha valakivel már volt romantikus, vagy akár szexuális kapcsolatunk, akkor ő nem lesz alkalmas ami terápiás folyamatunkra. Ennek megvilágításaként hadd mondjak el egy történetet, ami nem is olyan régen esett meg velem.
A közelmúltban volt egy olyan esetem, hogy egy volt kollégista társam megkeresett. Ebbe a lányba én akkor nem voltam szerelmes és semmilyen romantikus, vagy szexuális kapcsolat nem volt köztünk.
Több, mint tíz éve találkoztunk utoljára. Viszont még sem vállalhattam el, amikor azzal keresett meg, hogy tudok-e neki segíteni, mert valamelyest visszaköszöntek bennem a kollégiumban átélt érzések és ez szinte biztos, hogy előbb-utóbb a terápiás folyamattal vegyült volna.
Mit fog szólni a pszichológusom, ha egy másik terapeutához fordulok, vagy abbahagyom a terápiát?
A kérdésre a válasz: vele kell tisztázni és megbeszélni ezt. A pszichológusok (legtöbbje) szakember és úgy is kezeli ezeket a helyzeteket. Sok esetben előfordul, hogy a terapeuta és a páciense egyszerűen nem "illenek össze". Ez egyrészt nagyon rá tudja nyomni a bélyegét a terápiás kapcsolatra és így lassítja és akadályozza az egész folyamatot, másrészt pedig mind a klienst, mind pedig a terapeutát jobban megterheli, mint az indokolt.
Azt mindenképpen a érdemes megbeszélni a pszichológusunkkal, hogy miért érezzük és/vagy gondoljuk, hogy másik terapeutát szeretnénk, vagy egyáltalán abba akarjuk hagyni a terápiát. Ez egyrészt a lezárás egészlegessége miatt fontos, másrészt pedig azért, hogy ne hozzunk csak kizárólag érzelemvezérelt döntéseket.
Melyik a jobb, a pszichoterápia, vagy a gyógyszer?
Mind a gyógyszerek, mint pedig a pszichoterápia hatékonynak bizonyultak a lelki és pszichés betegségek kezelésében. Az, hogy gyógyszeres, pszichoterápiás, vagy párhuzamosan mindkettő kezelés indokolt, az leginkább a pszichés problémától, az élethelyzettől és biológiai faktoroktól függ.
A gyógyszereket inkább akkor írják fel, ha egy-egy nehézségnek az oka inkább testi, semmint lelki eredetű. Ilyen például az erős depresszió, a skizofrénia, vagy valamilyen nagyon erős szorongás (akár sűrű és kezelhetetlen pánikrohamok).
A kutatások azt mutatják, hogy a kettő kombinációja tud a leghatékonyabban működni, különösen akkor, ha a kliens állapota súlyosnak mondható. A gyógyszerek a tünetek gyors kezelésében hatékonyak, a pszichoterápia pedig a saját tudatosságunkban, az afölötti kontrollban és az énünk elfogadásában segít (és még sok minden másban is).
Férfi, vagy női pszichológust keressek?
A kutatások azt mondják, hogy szinte mindegy, milyen nemű a pszichológusunk. Az olyan tényezők, mint a pszichológus empátiája, vagy a terápiás kapcsolat minősége sokkal többet számítanak, mint az, hogy milyen nemű a választott pszichológus. Ezzel együtt természetesen lehetnek preferenciáink és rendben van az, ha azt mondjuk, hogy csak női, vagy csak férfi pszichológussal tudok együtt dolgozni. Ennek minden bizonnyal inkább már a terápiás kapcsolathoz lesz köze. az pedig az egyik legfontosabb a folyamat szempontjából.
Pszichológusnak ezek szerint nem alap a titoktartás? Hogy van ez?
Mindig, minden pszichológusnak, pszichiáternek, mentálhigiénés szakembernek alap és kötelező a teljes, szakmai titoktartás. Sem ott, sem a környezetében élőkkel nem oszthatja meg, hogy egy-egy terápiás folyamaton belül mi zajlik. Abban biztosak lehetünk, hogy ha "letétbe helyezünk" érzéseket és gondolatokat a pszichológusnál, akkor az ott is fog maradni. Ez alól nincs kivétel.
Szupervízió, vagy intervízió (esetmegbeszélés) során a szakemberek megosztanak terápiás folyamatokat egymással, de ezt úgy teszik, hogy felismerhetetlenségig változtatják az adatokat. Így lesz például Katából, a 29 éves, Miskolcon élő recepciós nőből Zita, egy 27 éves bolti eladó Budapesten.
Későbbiekben még lesz hasonló kérdés és válasz cikk, ahol más témákat fogok érinteni, de ugyanolyan fontosak, mint a fentebb leírt dilemmák.
Szekeres Kristóf pszichológus Budapest
Comments