Szekeres Kristóf pszichológus Budapesten

Magamról

Az én történetem

Mindig is pszichológus szerettem volna lenni, azonban az ide vezető út nem volt egyszerű. Hadd meséljem el a történetemet, hogy hogyan is jutottam el ide.

Középiskolában az egyik osztálytársammal elhatároztuk, hogy pszichológia szakra felvételizünk. Mivel pszichológiát külön nem tanultunk a gimnáziumban, ezért megkérdeztük az akkori iskolapszichológust, hogy hajlandó lenne-e segíteni nekünk és különórákat adni pszichológiából.

"Természetesen" - válaszolta. "5000 forintért óránként."

Mindketten álltunk leforrázva, hiszen ennyit akkor (majd' húsz éve!) nem tudtunk kifizetni gimnazista diákként. Mi történt ezután?

Ekkor a vágyam sajnos annyiba maradt, de három év múlva, önerőből, tanár nélkül végül bejutottam pszichológia szakra. Végre! Azt tanulom, amit igazán szeretek, ami a vágyam volt.De a történet itt nem áll meg.

Az egyetem negyedik évében egyre többet fájt a fejem, rosszulléteim voltak és volt, hogy az egyetemi épület második emeletére csak fulladva jutottam fel, tíz perc alatt.

Hat hét kórház. Végstádiumú veseelégtelenség. Az orvosok pedig közölték velem, hogy nincs mit tenni, dialízisre kell járnom, a valós megoldást pedig a veseátültetés fogja jelenteni. Az iskolából ki kellett hagynom két évet, de nem adtam fel. Megküzdöttem a vesebetegséggel, kaptam egy donorvesét és most itt vagyok annyi akadály után - pszichológusként azt csinálom, amit szeretek és amire nagyon régóta vágytam. Ez az én történetem.

Mit is csinálok most?

Szekeres Kristóf vagyok, pszichológusként dolgozom közel tíz éve Budapesten. Első sorban egyéni pszichológiai tanácsadást vállalok.

Jelenleg Budapesten élek a feleségemmel, akivel már több, mint tíz éve vagyunk együtt és immár majdnem 5 éve házasok vagyunk.

Szeretek időt tölteni a családommal, emellett hobbim (sajnos, vagy nem sajnos☺) a szakmai témájú írások olvasása.

Pszichológusként első sorban felnőttek egyéni tanácsadásával foglalkozom, de korábban dolgoztam gyermekekkel és serdülőkkel is, illetve jelenleg egy személyzeti szolgáltató cégnél segítek pszichológusként munkaerő kiválasztásában.

Pszichológusként azt vallom, hogy a kliens legfontosabb tulajdonsága az, hogy ember, vagyis minden kliensemhez elsősorban emberként és nem páciensként, vagy megoldandó problémaként viszonyulok.

Vallom továbbá azt, hogy a pszichológusként az attitűdömben a három legfontosabb dolog a feltétel nélküli elfogadás, vagyis minden kliensemmel a kapcsolódás alapja az ítéletmentesség.

Emellett a másik fontos attitűdöm az empátia, vagyis az, hogy félretegyem a tanácsadás során a saját világomat és a kliens "cipőjébe belebújva" onnan lássam a világot.

A harmadik fontos attitűdöm a tanácsadás során a hitelesség, vagyis hogy azt tudjam adni, aki valójában vagyok, nem pedig egy "fehér köpenyes" távoli valaki, hanem én magam tudjak részt venni a folyamatban.