• Kristof Szekeres

A szorongás 8 legbiztosabb jele

A szorongás egy teljesen normális emberi reakció a kényelmetlen gondolatokra és helyzetekre. Bizonyos esetekben még akár a segítségünkre is lehet. Támpontot nyújthat ahhoz, hogy felmérjük a veszély mértékét és akár segíthet abban is, hogy jól teljesítsünk bizonyos feladatokban. Motiválhat, hogy figyeljünk magunkra és a legjobb tudásunk szerint cselekedjünk.


Amikor azonban a szorongás túlzott mértékűvé válik, akkor az életünk rendes menetéből el tud minket téríteni. Akadályozhat minket abban, hogy tisztán gondolkodjunk és egy-egy kockázatot valósan tudjunk megítélni. Ezen túlmenően fizikai kihatása is lehet (lásd pánikrohamok). Negatívvá és ingerlékennyé tehet, ami akár az emberi kapcsolatainkat is befolyásolhatja.


A legtöbb embernek a szorongás jön-megy és a testünk stresszreakciói ennek megfelelően alakulnak (stressz hatására bizonyos hormonok emelkedése, majd a normál szintre csökkenése). Néhány embernél azonban a szorongás szintje túlságosan magas, vagy állandóan a normális szint felett van. Vajon mi felfedezzük magunkban azokat a jeleket, amik a túl magas szorongásra utalnak?

Ön mennyire szorongó?

1. Folyamatosan valószínűtlen események bekövetkeztén aggódunk.


Még akkor is, amikor visszaigazolást, vagy biztosítékot kaptunk az ellenkezőjére. A normál szorongásnak része az, hogy a helyzetet valóságosan tudjuk megítélni. Ezzel szemben az a szorongás, ami a kontrollunkon kívül esik, az immunis a megerősítésre és a biztosítékokra. Ezekben az esetekben a szorongás már nem adaptív, nincsen olyan funkciója, ami a "túlélést" segíti.


2. Testi tünetek jelentkeznek.


A szorongás legtöbbször testi tünetekkel jár együtt. Normális esetekben azonban ezek a testi tünetek kezelhetőek és elmúlnak, vagy jól megküzdünk azokkal komolyabb erőfeszítés nélkül. Túlzott mértékű szorongás esetén azonban testi tünetek önmagukban is problémákká válhatnak. Pánikroham-szerű tüneteink lehetnek. Felkavarodik a gyomrunk, fáj a fejünk, a szívük erőteljesen ver, szinte kiugrik a helyéről, zsibbadás is előfordulhat, légszomj, tenyérizzadás és nagyon sok esetben a halálfélelem is jelen van. Ha ez túl gyakori, akkor az életünk mindennapi menetét is képesek akadályozni.


3. Nehézségünk van a mindennapokban a koncentrációval, vagy nehezen tudunk egyes helyzetekre figyelni.


Nagyon sok faktor van azonban, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a koncentrációnk nincs a helyén. Ilyen lehet például a ADD/ADHD, a depresszió, vagy éppen az alvászavaraink. De természetesen túlzott mértékű szorongás is ilyen lehet. Ha a koncentrációs zavarunkat a szorongásunk okozza, akkor a a gondolataink olyan gyorsan cikáznak, hogy nehéz nekik egy helyben landolni.


4. Alvásproblémák.


Sok embernek, aki a szorongásaival küzd, alvásproblémái is vannak. Az alvásproblémák és a szorongés közöti kapcsolat szinte egyértelmű: ha úgy fekszünk le, hogy közben a gondolataink cikáznak, akkor nehezen megy az elalvás is. Másoknál ez különbözőképpen jelentkezhet: túl korán kelnek fel és képtelenek visszaaludni, túl sok rémálommal küzdenek, vagy az alvás önmagában nem olyan pihentető. Sajnos ez gyakorta egy ördögi körré válik, nem csupán azért, mert ha túl fáradtak vagyunk, akkor nehezebb a pihentető alvás is, hanem a kialvatlanság önmagában is okozhat szorongást.


5. A negativitásunk és az ingerlékenységünk megnövekszik.


Azoknál az embereknél, akiknél a szorongás túl hangsúlyos, egyszer csak azon kapják magukat, hogy "haragszanak a világra". Olyan helyzetekben, amikor korábban türelmesek voltak és jól tolerálták, már nem képesek kontroll alatt tartani úgy magukat. Olyan - korábban apróságnak és jelentéktelennek tűnő - dolgok tesznek minket idegessé, amiket korábban talán nem is érzékeltünk. Ezek lehetnek zajok, vagy akár társas helyzetek is. Megvan a veszélye annak is, hogy a gondolataink saját magunk ellen fordulnak úgy, hogy kétségeink támadnak afelől, hogy egyes feladatnak, kihívásnak meg tudunk-e felelni és a korábbiakhoz képes jóval leértékeljük a képességeinket. Ez a jelenség közös lehet a depresszióval is, különösen akkor, amikor nem is hisszük el, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak.

Szorongani vagy nem szorongani?

6. Egyre több iskolai, vagy munkahelyi problémával szembesülünk.


Ha valaki nem érzi azt, hogy pszichésen rendben van, akkor nagyon nehéz motivációt találni ahhoz, hogy ugyanúgy teljesítsünk, mint korábban. A reménytelenség és a motiváció hiánya (az esetleges koncentrációs nehézségekkel együtt) még az igazán őszinte erőfeszítést is sikertelenné teheti.


7. A kapcsolatainkban a konfliktusaink egyre csak nőnek.


Talán nem meglepő, hogy annak, aki túlzott mértékű szorongást mutat, ahhoz egyre nehezebb kapcsolódni. A barátok, a család, és aki körülvesz minket, lehet hogy magára vesz olyanokat, ami a szorongónak még szándékában sem állt. A szorongással küzdő személy a kényelmetlen érzés miatt pesszimistább, visszahúzódóbb, vagy éppen hezitálóbb magatartást mutat és ezt a környezete értékelheti úgy is, hogy az adott személy "nem kíváncsi rá".


8. Problémáink akadhatnak a kontroll érzésével.


Olykor azt érezzük, hogy kicsúsznak szituációk vagy egyéb dolgok a kezeink közül. Sokszor persze annak, aki túlzott mértékű szorongást él át, annak nehéz szavakba öntenie, hogy mit él át, milyen belülről ez az egész. Talán lehet olyan érzésünk, hogy megfulladunk, vagy elsüllyedünk, miközben rajtuk van a szorongás érzése. Ilyen lehet akár az is, amikor azt érezzük, hogy az életünk (vagy annak egy része) kicsúszik az irányításunk alól.


Ha a fentebbiekhez hasonló érzéseket, élményeket élünk át, akkor javasolt, hogy konzultáljunk szakemberrel (pszichológussal, orvossal), hogy ő megfelelően fel tudja mérni, és megtenni a szükséges lépéseket a gyógyulás felé.


Szekeres Kristóf pszichológus Budapest

Ha bármi kérdése lenne, itt elér.

Szekeres Kristóf pszichológus

1072 Budapest

Klauzál tér 14. II/15. 15-ös kapucsengő

06-70/527-0540

  • Black Facebook Icon

Egyéni pszichológiai tanácsadás ára:

 

12000 Ft/50 perc

20000 Ft/100 perc

© 2018 Szekeres Kristóf