• Kristof Szekeres

Koronavírus fertőzés 5 hatékony lépésben!

Social distancing


Ahogy az új koronavírus egyre jobban terjed a világban, az egészségügy szakemberek egyre több figyelmeztetést fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen veszéllyel is nézünk szemben. Egyes becslések szerint egyedül az Egyesült Államokban több, mint kétmillió áldozatot szedhet a COVID.


Viszont az, hogy a vírus mennyire terjed el és hány ember halálát fogja okozni, az attól is függ, hogy mennyire tudunk elköteleződni amellett, hogy lassítsuk a terjedését (tudják; a görbe ellaposítása). Az egyik, kifejezetten hatékony eszközünk erre, ha korlátozzuk a kapcsolódást azok között, akik már fertőzöttek (ne feledjük, akár vírushordozóként és tünetmentesen is fertőzhetünk!). Más szavakkal társas tartózkodás, vagy ahogy angolul mondják, social distancing. Ezzel rengeteg életet menthetünk meg!


Ön betartja?

Ön betartja a social distancinget?


Sokan azonban hitetlenkedve tapasztaljuk, hogy sokakat nem nagyon hat meg az, hogy az egészségügyi szakemberek kifejezetten kérték a social distancinget. Talán azon is eltűnődtünk, hogy mi a fene motiválhatja az embereket arra, hogy úgy viselkedjenek, mintha egyenesen meg akarnának másokat és akár magukat is fertőzni?? Mi járhat vajon a fejükben? - kérdezhetjük akár felháborodva.


És pontosan ez a legjobb kérdés! Ha egyszer megértettük, hogy egy másik ember mit gondol, akkor a viselkedésük rögtön értelmet nyer. Az emberek okkal cselekednek és a cselekedeteket legtöbbször az érzelmek, gondolatok és hiedelmek alakítják. Ezekre a furcsa és nem a helyzetnek megfelelő viselkedésre kínál magyarázatot a kognitív viselkedésterápa, aminek az egyik kulcsfogalma a "kognitív torzítás".


A következő öt típusú kognitív torzítás akár egyike is odavezethet, hogy valaki nem tartja be a social distancinget. Természetesen ezek a torzítások nem állnak fenn azoknál, akik most gyakorlatilag az országot életben tartják (orvosok, ápolók, eladók, futárok és még nagyon sokan mások). Nekik innen is köszi és taps a mindennapi áldozatvállalásukért!

Hibák a gondolkodásunkban


Túláltalánosítás


Amikor túláltalánosítunk, akkor azt gondoljuk, hogy a múltbéli tapasztalatunk minden szituációra alkalmazható. Ezen logika alapján a COVID-19 krízis nem lehet rosszabb, mint a korábbi járványok, így például a SARS, vagy a H1N1 fertőzés.

De a múltbáli tapasztalatokra alapozni veszélyes, mert ez a vírus sok mindenben máshogy viselkedik, mint például egy influenzajárvány. A legjobb megközelítés az lenne, ha teljesen tiszta lappal állnánk neki erről a vírusról gondolkodni, mintha életünkben először találkoztunk volna ezzel a jelenséggel - ami meg egyébként pedig a valóság.


Lekicsinylés


Nagyon sokan alábecsülik ennek a krízisnek a komolyságát:


  • "Tulajdonképpen ez olyan, mint az influenza." Ezt nagyon sokszor hallhatjuk, de például a COVID-19 halálozási aránya jóval-jóval magasabb

  • "Csak az idős emberekre veszélyes." Ez a gondolat számomra igazán meghökkentő. Először is nem igaz, mert a fiatalként is van kockázat. De ha még igaz is lenne,vajon a legsérülékenyebbek nem érdemlik meg, hogy megvédjük őket azon az áron is, hogy a saját életünkben kényelmetlenségeket vállalunk?

  • "Az emberek 80%-nak nincs, vagy csupán nagyon enyhe tünetei vannak." Ez való igaz, hogy nem mindenki végzi lélegeztetőgépen azok közül, akik megfertőződtek a koronavírussal. Viszont még egy olyan eset, ami a statisztikákban az "enyhe" jelzőt kapta, elég kellemetlen testi tünetekkel járhat együtt. Talán azt gondoljuk, hogy az enyhe lefolyás nem több, mint egy sima nátha...ami nem biztos, hogy így van.


Torzításaink fogságában

Érzelmi alapon vonunk le következtetéseket


Az érzelmeink adhatnak valamilyen támpontot arról, hogy mi lehet az igaz és mi nem, viszont az érzelmeink nagyon megbízhatatlanok. Például azt érezzük, hogy valami rossz dolog fog történni, csak azért mert félelemérzet van bennünk, de a valóságban semmilyen rossz nem következik be. Aztán mondjuk hajlamosak vagyunk oki összefüggést feltételezni aközött, hogy rossz előérzetünk volt és végül történt valami, de ha józan ésszel belegondolunk, a kettő között az összefüggés véletlenszerű.


Valaki gondolhatja azt, hogy "a COVID-19 nem lehet nagy ügy, mert nem különösebben félek tőle". De valahogy így hangzik helyesen: a valóságot nem érdeklik az érzelmeink. Az pedig, hogy nem félünk, a vírussal kapcsolatos tényeken egy fabatkát sem változtat.


Jövendőmondás


Néhányan - úgy tűnik - úgy gondolják, hogy a jövőbe látnak és azt gondolják, hogy ezzel az egésszel igazából nekik nem kell törődniük egyáltalán. Hallotta embereket arról beszélni, hogy a korábbi járványok tapasztalata alapján mondják meg, hogy mi is fog történni ezzel a járvánnyal?


Ez kifejezetten veszélyes, mert olyan hamis biztonságot fog adni, hogy még akkor is minden oké lesz, ha nem foglalkozunk vele túl sokat. Viszont egyikünknek sincsen varázsgömbje. Azokra a szakemberekre kell hagyatkoznunk, akik sokkal, de sokkal többet tudnak erről a témáról.


Felhatalmazottság érzés


Végül az "Azt csinálok, amit akarok!" típusú gondolkodás ugyancsak lehet annak oka, hogy valaki nem tartja a távolságot másoktól. Sokan azt is gondolják, hogy a social distancing egy olyan választás, mint a biztonsági öv bekapcsolása, vagy be nem kapcsolása; egy olyan személyes választás, ami csak minket érint. De a párhuzam valahogy így hangozna helyesen: kikapcsoljuk a saját és a mások biztonsági övét (mert még ha tünetmentesek is vagyunk, megfertőzhetünk másokat).


Mit is tehet ön másokért? (És persze magáért.)


Ha ezek közül bármelyik torzítást felfedezzük magunkban, akkor kérdőjelezzük meg, hogy vajon mi a bizonyíték rájuk? Milyen adat támasztja alá a gondolkodásunk helyességét ? Lehet esetleg, hogy valamit nem vettünk figyelembe?

Talán megéri kételkedni magunkban is és megváltoztatni a viselkedésünket azért, hogy tudatosabbak legyünk a jelen helyzetben.


Természetesen az, hogy ha felismerjük magunkban ezeket a gondolati torzításokat, nem jelenti azt, hogy rossz emberek lennénk (ez is egy gondolati torzítás lenne), hanem csupán arról szól, hogy emberek vagyunk.


Az viszont egy ajándék, hogy mi emberek képesek vagyunk a gondolkodásunkban kételkedni és ennek megfelelően megváltoztatni a viselkedésünket. Igyekezzünk a gondolkodásunkat és a hiedelmeinket a tényekhez igazítani és ne fordítva. Az igazságnak pedig engedjük, hogy segítsen a cselekedeteinkben.


Szekeres Kristóf pszichológus

Ha bármi kérdése lenne, itt elér.

Szekeres Kristóf pszichológus

1072 Budapest

Klauzál tér 14. II/15. 15-ös kapucsengő

06-70/527-0540

  • Black Facebook Icon

Egyéni pszichológiai tanácsadás ára:

 

12000 Ft/50 perc

20000 Ft/100 perc

© 2018 Szekeres Kristóf